volatilitást

Volatilitás a változás mértéke időben. A kifejezést különböző területeken használják, leggyakrabban a pénzügyi piacokon és a kémiai vagy fizikai kontextusban. Általánosságban akkor beszélhetünk volatilitásról, ha egy adott változó értéke jelentősen és rendszertelenül ingadozik, ami megnehezíti a jövőbeli alakulás előrejelzését.

Pénzügyi volatilitás a hozamok vagy árfolyamok kiszámíthatatlanságát írja le. Méri lehet történelmi volatilitás, amely az adott időszakon belüli hozamok szórását méri; implikált volatilitás, amely az opciók árából vonható le, a piacon várható jövőbeli mozgás mértékére utal. A volatilitás gyakran kockázati jelző: magas volatilitás általában nagyobb kockázatot és lehetőséget is jelent. Széles körben használják a volatilitás becslésére, portfólió- és kockázatkezelésre, illetve az opciók árazására, például a Black-Scholes modellben a volatilitás kulcsfontosságú input.

Kémiai volatilitás a szubsztancia párologhatóságának mértéke; azt írja le, mennyire könnyen válik gőzzé adott hőmérsékleten és nyomáson. Ezt gyakran a gőznyomás és forráspont jellemzi: minél magasabb a gőznyomás és alacsonyabb a forráspont, annál magasabb a volatilitás. Fontos szerepe van például oldószerek kiválasztásánál, levegő- és ipari folyamatoknál.

Összefoglalás: volatilitás a változás dinamikájának mérőszáma, amely lehet pénzügyi eszközök árainak változékonysága vagy anyagok párolgási hajlama. A különböző kontextusokban különböző mérőeszközökkel lehet becsülni és figyelemmel kísérni.