viszonytípus

Viszonytípus olyan fogalom, amely megkülönböztet különféle típusú kapcsolatokat két vagy több entitás között. A fogalom különösen hasznos a nyelvészetben, logikában, adatmodellezésben és tudásgrafokban, ahol a kapcsolatok szemantikai vagy szerkezeti jellegét kívánják leírni.

Nyelvészetben a viszonytípus a mondatban és a mondatközti viszonyok megértését segíti. Ilyen típus lehet például az alany–állítmány közti kapcsolat, a tárgykapcsolat, a birtokviszony vagy a része–egész viszony. A viszonytípusok meghatározzák, hogyan fejezzük ki szemantikailag a kapcsolódó elemeket, és milyen eset- vagy prepozíciós megoldások illeszkednek hozzájuk.

Formális logikában és matematikában a viszonytípus a relációk olyan osztályai, amelyekhez tulajdonságok társíthatók, például reflexivitás, szimmetria és tranzitivitás. Továbbá megkülönböztethetők funkcionális vagy nem funkcionális kapcsolatok, teljes vagy részleges rendezettség, valamint ekvivalencia-relációk. Ezek a tulajdonságok lehetővé teszik bizonyításokat és a szerkezetek rendszerezését az adatok között.

Adatmodellezésben és tudásgrafokban a viszonytípusok a entitások közti kapcsolat szemantikai nevét jelentik, és meghatározzák a kapcsolatok kardinalitását is: egy az egyhez, egy a sokhoz, vagy sok-sok kapcsolatok. A kapcsolatokhoz gyakran társulnak attribútumok és korlátozások, amelyek pontosítják a kapcsolatok értelmét.

Példák közé tartozik a családi viszonytípusban a szülő–gyermek kapcsolat vagy a munkaerőpiacon a munkáltató–munkavállaló viszony. A tudásgrafokban pedig ilyen típus lehet a “született_in” vagy “foglalkoztatott_által” jellegű viszony.

Lásd még: viszony, reláció, kapcsolattípus, valencia.