viszonyszám

Viszonyszám, gyakran arányszám néven is ismert, a két mennyiség közötti kapcsolatot kifejező szám. A viszonyszám értéke általában a numerátor és a nevező hányadosa, azaz a viszony a/B formában adható meg. Lehet dimenzionális vagy dimenziótlan; akkor dimenziótlan, ha a mértékegységek kioltják egymást.

A viszonyszám többféle kontextusban jelenik meg. Matematikai értelemben például y = kx egyenletben a k a viszonyszám, amely a két mennyiség közötti arányt írja le. Ha a viszonyszám pozitív, a két mennyiség egyirányú módon nő vagy nő együtt; ha negatív, fordított a kapcsolat. Például, ha egy autó 100 km-t tesz meg 8 liter üzemanyaggal, a fogyasztási viszonyszám 8/100 vagy 0,08 liter/km. Térképezésben a 1:50 000-es nagyítás viszonyszáma azt jelenti, hogy 1 telepített egység a térképen 50 000 azonos egység a valóságban; ennek megfelelően a skála egységnyi eltolása is viszonyszám.

A viszonyszám a gyakorlatban gyakran egyszerűsítésre és átalakításra szolgál. Százalékos formában fejezhető ki, és a mértékegységek figyelembevételével összefüggéseket lehet vele leírni különböző területeken: fizikában a mérési arányok, statisztikában a két csoport közti mutatók (például arány, relatív kockázat), gazdaságban pedig a költség- és teljesítménytípusok viszonyai. A számítások során a nevező mindig nem lehet nulla. A viszonyszám fontos alapfogalom, amelyben a kifejező erő a két mennyiség arányát, egységük és kontextusuk függvényében értelmezi.

---