viszonyszint

A viszonyszint, más néven arányos skála, a mért adatok egyik legteljesebb mérési skálája a mérési skálák hierarchiájában. Olyan mennyiségeket ír le, amelyekre jellemző a sorrendiség és az egységek közti állandó, egyenlő intervallumok megléte, és amelyben létezik valódi zéruspont. A zéruspont a mennyiség hiányát jelöli, ezért az értékek közötti arányok értelmezhetők (például két kilogramm súly kétszerese egynél, kétszer annyi mint egy kilogramm).

Fő jellemzői közé tartozik, hogy a zérus pont valós érték, így származtatott mennyiségek, arányok értelmezhetők, és minden aritmetikai művelet megengedett: hozzáadás, kivonás, szoroztatás és osztás egyaránt értelmezhető. Ennek köszönhetően a viszonyszintű adatokon alkalmazhatók a geometriai átlag és a variációs együttható is. Összehasonlítás szempontjából a különbségek értelmezése mellett a hányadosok is értelmezhetők.

Kielégíti mind a folytonos, mind a diszkrét adatokra vonatkozó követelményeket. Gyakorlati példák közé tartozik a magasság, testsúly, időtartam, árak vagy bevételek mennyisége, ahol a nulla érték jelen van és a mért mennyiség hiányát valódi nullaként értelmezik. A viszonyszintű adatokon jól értelmezhetők a középértékek, a szórás és a variációs együttható, illetve a geometriai átlag is, ami különösen a torzított, pozitív adatoknál hasznos.

Összességében a viszonyszint lehetővé teszi a precíz, arányos összehasonlításokat és a matematikai műveletek teljes körét a mérési adatokban.