viszkozitású

Viszkozitású kifejezés olyan anyagokra utal, amelyek viszkozitást mutatnak: a folyadékok belső súrlódása és ellenállása a folyásnak vagy rugalmasságnak a nyíróhatás alatt. A viszkozitás alapvető tulajdonság a folyadékanyagok áramlási viselkedésének jellemzésére.

A dinamika viszkozitás, μ, a nyírófeszültség és a nyírósebesség hányadosa. Az SI rendszerben mértékegysége a pascal-szekundum (Pa·s). A kinematikus viszkozitás ν pedig μ/ρ, és mértékegysége m^2/s. Gyakorlati mértékegységek közül a centipoise (cP) és a millipascal-szekundum (mPa·s) ugyanazt a mennyiséget közelítik: 1 cP = 1 mPa·s.

A viszkozitás hőmérséklettől és sűrűségtől függ. Folyadékok esetében általában nő a hőmérséklet csökkentésével; a gázoknál pedig a hőmérséklet növelése általában növeli a viszkozitást. Fluids típusától függően megkülönböztetünk Newtoniás és nem-Newtoni folyadékokat: Newtoniás folyadékoknál a viszkozitás állandó a nyírósebesség függvényében; nem-Newtoni folyadékok esetében a viszkozitás a nyírósebességtől függ, például shear-thinning vagy shear-thickening viselkedéssel.

Méréseken belül viszkozitást vizsgálnak viszkozitásmérőkkel (például kapilláris vagy rotációs viszkozitométerek), általában hőmérséklet-szabályozással együtt. A viszkozitás fontos paraméter a kenőanyagok, polimerek, festékek, élelmiszerek és gyógyszerek tervezésében és értékelésében. A viszkozitás-értelmezést a gyakorlatban a viszkózus anyagok megnevezésével támasztják alá, például viszkozitású folyadék vagy viszkozitású anyag kifejezésekkel.

Etymology: a szó a viszkozitásból és az -ú képzőkből alakul, a viszkózus származékaként használatos.