vasodilátorok

Vasodilátorok olyan gyógyszerek vagy anyagok, amelyek a vascularis simaizmok ellazítását idézik elő, ezáltal az erek tágulnak. Ennek eredményeként csökken a perifériás ellenállás, nő a véráramlás, és általában csökken a vérnyomás. A vasodilatáció lehet artériás, venos vagy mindkettő; hatásuk endothelfüggő vagy endothelfüggetlen lehet. A mechanizmusok között megtalálható a NO–cGMP útvonal aktiválása, a cAMP út fokozása, Ca2+ bejutás gátlása, K+ csatornák nyitása és endothelin hatásának gátlása.

Gyakorlati csoportosítás szerint megkülönböztetünk artériás vasodilátorokat, venos vasodilátorokat és kombinált hatásúakat. Példák: artériás vasodilátorok közé tartozik hidralazin, minoxidil és a dihidropiridin típusú kalciumcsatorna-gátlók (pl. amlodipin, nifedipin); venos vasodilátorok közé tartozik nitroglicerin és izoszorbid-dinitrát, amelyek nagyobb mértékben csökkentik a preloadot; nitroprussid intravénásan adva gyors vérnyomáscsökkenést okoz. Az ACE-gátlók és az ARB-k is vasodilatációt idézhetnek elő a renin–angiotenzin rendszer gátlása révén. PAH esetén endothelin receptor antagonisták (pl. bosentan, ambrisentan) és PDE-5 inhibitorok (pl. sildenafil, tadalafil) alkalmazhatók.

Alkalmazásuk: hipertónia és angina kezelése, szívelégtelenségben a terhelésellenállás csökkentése és tüneti javítás, valamint pulmonális artériás hipertónia kezelése. Gyakran több gyógyszer kombinációját alkalmazzák. Széles körű alkalmazásuk mellett fennáll a hipotenzió kockázata, előfordulhat fejfájás, flush, oedema és reflex tachikardia; nitrátoknál tolerancia alakulhat ki. Bizonyos vasodilátorok terhesség alatt kontraindikáltak vagy speciális felügyeletet igényelnek.