utasításkészletarchitektúra

Utasításkészlet (angolul *instruction set*) a számítógépes vagy mikroprocesszoros rendszerekben az alapvető utasítások összessége, amelyek meghatározzák, milyen műveleteket tud végrehajtani a processzor. Ez az alapja a gépi nyelvnek, amely közvetlenül a hardverrel kommunikál. Az utasításkészlet meghatározza a processzor képességeit, hatékonyságát és alkalmazhatóságát különböző feladatokban, például számításokban, adattárolásban vagy perifériákkal való kommunikációban.

Az utasításkészletek többféleképpen lehetnek kategorizálva. A *CISC* (Complex Instruction Set Computing) utasításkészletek több, összetettebb utasítást tartalmaznak, amelyek egyben több műveletet is elvégezhetnek, például a matematikai operációk vagy memóriakezelés. Ezáltal a programok kisebb számú utasítással futhatnak, de a processzor magja bonyolultabb. A *RISC* (Reduced Instruction Set Computing) utasításkészletek ellenben egyszerűbb, gyorsabb utasításokat használnak, amelyek általában egy ciklus alatt végrehajthatók. Ezáltal a processzor gyorsabb, de a programok több utasítást igényelnek.

Az utasításkészletek fejlődése a mikroprocesszorok és számítógépek technológiai fejlődésével haladt. Korai processzorok, mint az Intel 4004 vagy a Motorola 6800, egyszerűbb utasításkészletekkel rendelkeztek. A mai processzorok, mint az Intel x86 vagy az ARM architektúra, már sokkal fejlettebb, komplex utasításkészletekkel rendelkeznek, amelyek támogatják a modern programozási nyelveket és alkalmazásokat. Az utasításkészlet az operációs rendszer és a fordítóprogramok számára is fontos, mivel ezek a rendszerek az utasításkészletre építkeznek, hogy a programokat a hardverre fordítsák.

Az utasításkészlet nem csak a processzoroké, hanem más számítógépes rendszereké is lehet, például a grafikus processzorok (GPU) vagy speciális célú processzorok (ASIC) utasításkészlete. Ezek az utasításkészletek általában a specifikus feladatokra optimalizálva vannak, például a grafikai vagy videókezelésre.