ultrahangvezérelt

Az ultrahangvezérelt eljárás olyan orvosi beavatkozás, amelyet valós idejű ultrahang képalkotás segítségével terveznek és hajtanak végre. Az ultrahangos készülék transzducere a test belsejében lévő szövetekről képeket ad, és az orvos a kép alapján irányítja a tűt, katétert vagy más eszközt a célterületen.

Az eljárás lényege a folyamatos vizualizáció: a beavatkozó a valós idejű kép alapján nyomon követi az eszköz helyzetét, elkerüli a létfontosságú struktúrákat, és pontosabban célozza meg a szükséges területet. Gyakran steril módszerekkel, helyi érzéstelenítéssel vagy regionális anesztéziával társul. Elterjedt példák közé tartozik biopszia vagy folyadékfelszívás vezérelve, perifériás idegblokádok és egyes centrális vénás vagy artériás hozzáférések. Széleskörűen alkalmazzák radiológiában, belgyógyászatban, sebészetben és aneszteziológiában.

Előnyei közé tartozik a magasabb beérkező diagnosztikai pontosság, a szövődmények alacsonyabb kockázata (például iatrogén sérülések vagy pneumothorax minimalizálása), a sugárzásmentesség vagy minimális sugárterhelés, valamint a gyakran rövidebb eljárási idő. Bizonyos eljárásokban a vizsgálatot vezető szakember képzettsége és a beteg anatómiája jelentős hatással van a sikerességre.

Hátrányai közé sorolható az operátorfüggőség és a képminőség függése a beteg testalkatától és obstaklaitól (csont, zsírszövet, levegő). Megköveteli a megfelelő képzés és szoros steril technika betartását. Az ultrahangvezérelt eljárásokhoz általában szükséges ultrahangos gép, megfelelő transzducer, steril gél és eszközök, például tűk és katéterek.