tumorosodás

Tumorosodás, vagy tumorigenesis, a normális sejtek genetikai és epigenetikai változásain alapuló biológiai folyamat, amely lehetővé teszi a kontrollálatlan növekedést és tumormassza keletkezését. A növedékek lehetnek jóindulatúak (benignusak), melyek nem invazívak, vagy rosszindulatúak (malignusak), amelyek behatolhatnak a környező szövetekbe és áttétet adhatnak. A kifejezés tehát a jó- és a rosszindulatú növedékek egyaránt felöleli.

Fő mechanizmusai genetikai mutációk és epigenetikai módosítások révén alakulnak ki. Onkogének aktiválódnak, tumorszupresszor gének funkciója sérül, és DNS-javítási rendszerek hibásodnak. Ennek eredménye fenntartott növekedési jelzések, gátak kiiktatása, sejtek halál elleni ellenállás, replikatív örökkévalóság, új véredények képződése és, malignus esetben, invázió és áttét. Külső tényezők, például karcinogének, ionizáló sugárzás, vírusok, krónikus gyulladás, elhízás és dohányzás szintén hozzájárulhatnak. Öröklött prediszpozíciók, mint BRCA1/2 vagy Lynch-szindróma, növelhetik a kockázatot.

A folyamat több szakaszra bontható: kezdeti mutációk, klonális növekedés és progresszió. A tumormikroenvt, beleértve stromális sejteket, véredényeket és immunsejteket, befolyásolja a növekedést és a terjedést. Az immunrendszer felkutathatja és meg is előzheti a kezdeti elváltozásokat, de az onkológiai sejtek gyakran elkerülik a felderítést, ezzel progressziót okozva.

Diagnózisa orvosi értékelés, képalkotás és szövettani vizsgálat alapján történik. Megelőzésében fontos a kockázati tényezők mérséklése, és genetikai tanácsadás adott esetben. A kezelési lehetőségek típustól és stádiumától függnek, és magukba foglalják a sebészeti eltávolítást, radioterápiát és szisztémás terápiákat (kemoterápia, célzott terápia, immunterápia). A korai felismerés javítja az esélyeket, különösen a malignus tumorfajták esetén.