tulajdonságelnevezések

Tulajdonságelnevezések vagy tulajdonságelnevező kifejezések olyan szavak vagy szóösszetételek, amelyek egy entitás tulajdonságát, jellemzőjét nevezik meg vagy írják le. Gyakran melléknévként viselkednek, és a főnév előtt állva minősítik vagy pontosítják a nevezett dolgot. A fogalom a nyelvészetben a leíró attribútumok vagy deskriptív jellemzők csoportját foglalja magába, amelyek a jelentéskörön belül különböző tulajdonságokat fejeznek ki, például szín, méret, alak, anyag vagy állapot.

Jellemző típusai közé tartoznak például a színt jelölő melléknevek (piros alma, kék autó), a méretet vagy mennyiséget kifejező melléknevek (nagy ház, kicsi szobor), az anyagot meghatározó kifejezések (fa asztal, rozsdamentes acél), illetve az állapotot vagy állapotváltozást leíró alakok (üres doboz, friss kenyér, törött ablak). Gyakran előfordulhatnak összetett alakok is, mint a hosszú ujjú ing vagy fényes felület, amelyek több tulajdonságot egyidejűleg írnak le.

A magyar nyelvben a tulajdonságelnevezések gyakran azonosítják a tulajdonság típusát, és egyeztetett alakban illeszkednek a főnévhez a szám és a eset szerint. Elvileg lehetnek predikátumos vagy attribútív helyzetben is: a melléknév lehet a főnév jelzője a mondatban vagy a főnév előtt a névutó nélküli összetételben.

A fogalom használata átfed a szókészlet- és lexikográfiai leírásokkal, valamint az ontológiákban és adatszerkezetekben is, ahol a tulajdonságnevek olyan attribútumokat jelölnek, amelyeket objektumokhoz társítunk. See also: melléknév, predikáció, összetett szó.