traumák

Traumák olyan események vagy állapotok összefoglaló neve, amelyek súlyos fizikai vagy pszichológiai károsodást okoznak és átmenetileg vagy tartósan megzavarják a testi vagy mentális működést. A traumák két fő típusa a fizikai traumák és a pszichológiai traumák.

Fizikai traumáknál a sérülés mechanikája lehet külső erőhatásból fakadó blunt vagy penetrating sérülés, égés, hideg vagy vegyi hatás, illetve egyéb kornak tekinthető károsodás. Gyakori példák közé tartozik zúzódás, törés, ficam, vágott seb, égés és traumás agysérülés. A tünetek közé tartozhat a fájdalom, vérzés, duzzanat, mozgási korlátozottság vagy eszméletvesztés. A diagnózis a kórtörténet és a fizikális vizsgálat mellett képalkotó vizsgálatokkal (például röntgen, CT, MRI) és laboratóriumi vizsgálatokkal történik. A kezelés elsődlegesen a stabilizáláson, fájdalom- és vérzéscsillapításon, sérült szövetek védelmén alapul; súlyos esetekben műtét, immobilizáció és rehabilitáció szükséges. A prognózis a sérülés súlyosságától és a gyors, megfelelő ellátástól függ.

Pszichológiai traumák olyan élmények, amelyek intenzív félelmet, kiszolgáltatottságot vagy erőszakot jelentettek (például baleset, természeti katasztrófa, bántalmazás). Szövődményként alakulhat ki poszttraumás stressz zavar (PTSD), akut stressz zavar vagy egyéb mentális zavarok. Jellemző tünetek közé tartozik a trauma újraélésének élményei, kerülés, negatív gondolatok és érzelmi feszültség, valamint fokozott izgatottság. Kezelése legtöbbször pszichoterápia (például CBT, EMDR) és szükség esetén gyógyszeres kezelés. A támogatás, a biztonságos környezet és a fokozatos terheléses visszatérés fontos része a felépülésnek.

Előfordulásukat befolyásolja a környezeti tényező és az egyéni kockázatvállalás. A megelőzés magában foglalja a biztonsági intézkedéseket, higiénés és oktatási programokat, balesetmegelőzést és korai felismerést. Összességében a traumák kezelése és megelőzése multidiszciplináris megközelítést igényel.