torzításokra

Torzítások, vagy torzításokra utaló kifejezések, a valóságos vagy eredeti jel, képi adat, hang vagy állítás olyan módosításait jelentik, amelyek azt eredetilegől eltérővé teszik. A torzításokra utaló kifejezés a többes számú, dative jellegű formához kapcsolódik, és általában olyan kontextusokra utal, ahol többféle torzításról van szó vagy amelyeket valamilyen célból ki kell emelni vagy elemezni.

A torzításokat számos területen definiálják és osztályozzák. Az optikában és fotózásban például geometriai torzítások fordulhatnak elő a lencsék miatt, így például a barrel- vagy pincushion-torzítás, amelyek a kép éleit érintik. A fotó- és videotechnikában gyakori a fényteljesítményt befolyásoló torzítás is, amely szín- vagy fényeloszlási anomákat okozhat. Az audióban a torzítás a jel nemlineáris feldolgozásából adódik, és gyakori megnevezése a harmonikus torzítás vagy a maximális tápfeszültség elérése miatti klipping.

Statisztikában és méréstanban a torzítás olyan systematikus eltérés, amely a mintavétel, a mérési eljárás vagy az adatok feldolgozása révén kerül a valós értéktől eltérő eredményhez. Ezek lehetnek módszertani torzítások, például kiválasztási bias vagy mérési hibák. A kommunikációban és a médiában a torzítások adatok, információk vagy üzenetek torzulásaként jelennek meg, ami a valós tények félreértelmezéséhez vezethet.

A torzítások felismerése és korrekciója kiemelt feladat különböző területeken. Különféle kalibrációs eljárások, modellezés és dekonvolúció alkalmazásával igyekeznek enyhíteni a torzításokat, hogy a kimeneti adatok és a valós világ közti eltérést minimalizálják. Tudományos és műszaki gyakorlatban a torzításokat gyakran kvantifikálják és dokumentálják, hogy a rendszerek megbízhatóbbak és összehasonlíthatóak legyenek.