teológiában

Teológia, vagy teológiában a vallások istenfogalmainak, hitelveinek és gyakorlati életének tudománya. Célja a hit megragadása és megértése olyan módon, hogy a hagyományok tanításait érthetővé és koherensebbé tegye, miközben a tudományos módszereket is alkalmazza. A teológia vizsgálhatja a transzcendens fogalmak eredetét, a vallási közösségek hitbéli állításait, vallásos etikát és a vallási gyakorlatok jelentését.

A teológia főbb szakterületei közé tartoznak a dogmatika (tanítások rendszere és kifejtése), fundamentális teológia (hit érvelésének és bizonyításának kérdései), bibliai/szentírási teológia (szövegek értelmezése), historikus teológia (egyháztörténet és történeti fejlemények), morál-teológia vagy etika, liturgika (istentiszteleti gyakorlatok és értelmezésük), és vallástörténet vagy vallásfilozófia. Ezen felül a teológia gyakran foglalkozik interdiszciplinárisan filozófiával, vallástudománnyal, pszichológiával és társadalomtudományokkal, hogy jobban megértse a vallások társadalmi és kulturális kontextusát.

Módszertanilag a teológia exegézisre és hermeneUTikára, történeti és összehasonlító megközelítésekre támaszkodik. A tudományág párbeszédet folytat a hívők hitbeli meggyőződéseivel és a fokozódó vallásközi párbeszéddel, s gyakran különböző vallási hagyományok belső és külső értelmezéseit vizsgálja. A teológia így egyszerre hagyományőrző és kritikus, hitre támaszkodó és racionális megfontolásokkal dolgozó diszciplina.