tengervízszint

A tengervízszint a Föld óceánjainak átlagos magassága a szárazföldhöz viszonyítva. Gyakran megkülönböztetik a globális átlagos tengervízszintet (global mean sea level, GMSL) és a helyi tengervízszintet (relatív tengervízszint, RSL). A tengervízszint ezért nem állandó: helyi különbségek adódnak a gravitációs mező változásából, a földtani mozgásokból és az óceáni áramlatokból is.

Mérése két fő módon történik: tengerszintmérők (tide gauges) a part mentén mérik a tengervíz magasságát a szárazföldhöz viszonyítva, hosszú trendeket adva. Műholdas altimetria a Föld körüli tengerfelszínt méri, és a geoid figyelembevételével adja meg a tengervíz szintjét a felszínhez viszonyítva, lehetővé téve globális és regionális trendek meghatározását.

Fő okai a globális tengervízszint-emelkedésnek a hőtágulás (termikus expanzió) és a víz tömegének növekedése, amely a gleccserek és nagy jégtáblák olvadásával történik. Emellett a gravitációs és a földfelszín vertikális mozgása helyi eltéréseket okoz, így egyes part menti területeken gyorsabb vagy lassabb emelkedés zajlik.

Jövőbeli kilátások szerint a 21. század végére a globális átlagos tengervízszint körülbelül 0,3–1,0 méter közötti emelkedéssel számolható a különböző forgatókönyvek szerint, regionálisan pedig ennél nagyobb vagy kisebb mértékben. A tengervízszint-emelkedés kockázatot jelent a part menti területekre: fokozódó áradások, erózió, sós víz behatolása a talajba és infrastruktúra-veszélyek.

A tengervízszint monitorozása és előrejelzése kiemelkedő fontosságú a kockázatkezelés és a tervezés szempontjából. Az adatok alapját képezik a partmenti beruházásoknak, várostervezésnek és klímaszcenárió-alapú döntéshozatalnak.