tengervíz

Tengervíz, azaz a Föld tengereinek és nyílt vizei által adott sós víz, alapvetően befolyásolja a bolygó éghajlatát, ökoszisztémáit és emberi tevékenységét. Kiterjedése, összetétele és fizikai tulajdonságai tették lehetővé, hogy a tengerek a vízkörforgás fontos részévé váljanak.

Összetétel és sóság: A tengervíz fő alkotói a nátrium- és kloridionok, amelyek a sóság nagy részét adják. Emellett jelen vannak magnézium-, kálium-, kalcium- és szulfátionok, valamint hidrogén-karbonátok. A tenger átlagos sósága körülbelül 35 ezrelék, vagyis 3,5% tömegszázalék, és a pH gyakran 7,5–8,5 között mozog. A sóság és összetétel regionálisan változik, különösen zártabb tengerekben és területeken, ahol az evaporáció vagy friss víz beáramlása dominál.

Fizikai tulajdonságok: A tengervíz jellegzetes sárgás-kékes árnyalata a fentiek miatt jellemző, és a fény spektrális elnyelése révén adódik. Sűrűsége függ a hőmérséklettől és a sóságtól; hűvös, sósabb vizek sűrűbbek. A tengervíz fagyáspontja és hőmérséklet-érzékenysége meghatározza a tengeri áramlatokat és a szezonális variációkat.

Elterjedés és szerep: A tengerek a Föld felszínének nagy részét lefedik, és kulcsszerepük van a klímában, az élővilágban és a természeti erőforrásokban. Az óceáni áramlások, a hő- és sótartalom mozgatása befolyásolja az időjárást, az éghajlati mintázatokat és a globális vízkészleteket.

Emberek által felhasznált módok és kihívások: Tengervizet desalinálva ivóvízzé alakítanak, sós vizet halászathoz, ipari folyamatokhoz használnak, és sót is nyernek belőle. Emellett a hajózás, a nemzetközi kereskedelem és a tengeri energiaforrások szintén kulcsfontosságúak. Környezeti kihívások közé tartozik a szenynyezés, az óceáni savasodás és a klímaváltozás hatása a tengeri ökoszisztémákra.