tartaléképítés

Tartaléképítés a szándékos tartalékok felhalmozását és fenntartását jelenti gazdasági szereplők, például háztartások, vállalatok vagy közintézmények esetében. A cél olyan pénzügyi vagy kapacitásbeli tartalék létrehozása, amely vészhelyzetekben, piaci és gazdasági sokkok idején alkohol nélkül hosszabb távon is biztosítja a működés folytonosságát.

Általános célja a likviditás megnövelése, a fizetőképesség és a kötelezettségek teljesítésének biztosítása, valamint a fluktuációk mérséklése. A tartaléképítés segít elkerülni a hirtelen eladósodást vagy költségvetési megszorításokat, növeli a rugalmasságot, és javítja a hosszú távú pénzügyi tervezést. A közgazdasági és vállalati gyakorlatban gyakran kapcsolódik kockázatkezeléshez és likviditásmenedzsmenthez.

Megvalósítása során a résztvevők meghatározzák a tartalékolási célokat (például három–12 havi kiadásoknak megfelelő likvid eszközök), kialakítanak tartalékkazettákat vagy speciális számlákat, és rendszeres ütemezéssel félretesznek egy részt a bevételekből. Fontos elemei a governance és a felügyelet, a tartalékalap és az eszközök likviditásának megőrzése, valamint az inflációs kockázatok figyelembevétele.

Típusrendszerként megkülönböztethetők háztartási vésztartalék, működési tartalék a vállalatoknál, illetve költségvetési vagy kockázati tartalékok az állami szektorban. A tartaléképítés előnyei között szerepel a hosszabb távú stabilitás és a gyors reagálási képesség; hátránya lehet a megtakarítások alacsony hozama vagy az infláció által érintett értékőrzés.