szupernóvarobbanás

A szupernóva egy csillag életének végső szakaszában bekövetkező hatalmas erejű robbanás. Ez az egyik legfényesebb jelenség az univerzumban, amely átmenetileg egy egész galaxis fényességét is felülmúlhatja.

Két fő mechanizmus vezethet szupernóvákhoz. Az egyik a tömeges csillagok összeomlása, amikor a csillag magjában elfogy az atommag-fúzióhoz szükséges üzemanyag. A gravitáció legyőzi a mag nyomását, ami gyors összeomláshoz és azt követő robbanáshoz vezet. Ezeket gyakran II. típusú szupernóváknak nevezik.

A másik fő típus, az Ia típusú szupernóva, egy kettős csillagrendszerben fordul elő. Ha az egyik csillag egy fehér törpe, amely anyagot von el kísérőjétől, és tömege elér egy kritikus határt (Chandrasekhar-határ), beindul egy kontrollálhatatlan termonukleáris reakció, ami robbanáshoz vezet.

A szupernóvák rendkívül fontosak az univerzum fejlődésében. Hatásukra nehéz elemek, mint például vas, arany és uránium keletkeznek, amelyek aztán belesugározódnak a csillagközi térbe, hozzájárulva az új csillagok és bolygók, köztük a Föld és az élet létrejöttéhez. A szupernóva-maradványok, a robbanás után visszamaradó anyagfelhők, gyönyörű és gyakran megfigyelt objektumok.