szulfurszármazék

A szulfurszármazék, vagy más néven kénvegyület, egy olyan kémiai anyag, amelyben legalább egy kénatom található más elemekkel kötve. A kén rendkívül sokoldalú elem, és számos különböző szulfurszármazék létezik, amelyek szerves és szervetlen kémiai vegyületekre oszthatók.

Szervetlen kénvegyületek közé tartoznak például a szulfidok (például hidrogén-szulfid, H2S, vagy vas-szulfid, FeS), a szulfitok (például nátrium-szulfit, Na2SO3), a szulfátok (például kénsav, H2SO4, vagy magnézium-szulfát, MgSO4), valamint a tioszulfátok (például nátrium-tioszulfát, Na2S2O3). Ezek az anyagok gyakran megtalálhatók a természetben ásványokban vagy gázokban, és fontos szerepet játszanak geológiai és biokémiai folyamatokban.

A szerves kénvegyületek, más néven organokén-vegyületek, olyan molekulák, amelyekben a kénatom szénatomokhoz kapcsolódik. Ide tartoznak a tiolok (R-SH), a tioéterek vagy szulfidok (R-S-R'), a szulfoxidok (R-SO-R') és a szulfonok (R-SO2-R'). Sok szerves kénvegyület elengedhetetlen az élet számára, mint például az aminosavak metionin és cisztein, valamint a vitaminok biotin és tiamin. Mások kellemetlen szagúak, mint például a záptojás szagát adó hidrogén-szulfid, vagy a fokhagyma jellegzetes illatát adó szerves kénvegyületek. A szulfurszármazékokat széles körben alkalmazzák az iparban, például gumigyártásban, gyógyszerek előállításában és mezőgazdaságban.