Szervetlen

Szervetlen vagy szervetlen kémia olyan vegyületek és anyagok vizsgálatával foglalkozik, amelyek nem vagy nem kizárólag szén‑hidrogén kötésekre épülnek. A kifejezés hagyományosan azokat a vegyületeket különíti el a szerves kémiai tárgyalástól, amelyekben nincs vagy kevés a karbonszén kötés. A modern szervetlen kémia azonban a karbonátszerű és más Carbon-containing inorganic compounds esetében is érinti, így a határ inkább gyakorlati, mint szigorúan elméleti.

A szervetlen kémia széles területet ölel fel. Fő témái közé tartozik az elemek és vegyületeik kémiája, oxidok, savak és bázisok, sók és halogénezett vegyületek, valamint a fémek és nemfémek különféle kötöttségei. Koordinációs kémia és szilárdtest-kémia is ide sorolható, ideértve komplexek, hálózatszerkezetek és anyagok kialakulását vizsgáló kutatásokat. A szervetlen kémia szoros kapcsolatban áll a geológiával, anyagtudománnyal és catalízissel, és érinti az organometallikus vegyületek egy részét is.

Néhány tipikus példája a víz (H2O), nátrium-klorid (NaCl), karbonátok és nitrátok (pl. Na2CO3 és CaCO3, NaNO3), oxidok (pl. SiO2, Fe2O3), sulfidek és halidok (pl. FeS, CuCl2). Ezek központi szerepet játszanak az iparban, az energiaátalakításban, a környezettudományban és a modern anyagtudományban.