geológiával

Geológia a földkéreg és a Föld történetének, összetevőinek és folyamataival foglalkozó természettudomány. A tudományág célja a kőzetek összetételének, szerkezetének és földfelszín alatti elhelyezkedésének megértése, valamint a geológiai idő felépítésének feltárása. Eredményei segítenek magyarázni a Föld felszínének formálódását, a kőzetek eredetét és a különböző természeti folyamatok összefüggéseit.

A geológia főbb ágai közé tartozik a mineralogía és petrológia, amelyek a kőzetek és ásványok összetételét és keletkezését vizsgálják; a stratigráfia és paleontológia, amelyek a rétegződést és a fosszilis bizonyítékokat értelmezik; a geomorfológia, a geofizika és a geokémia, amelyek a felszínformákat, a földtudományos jelenségek mélyebb okait és a kémiai folyamatokat elemzik. Emellett a hidrológia, a szeizmológia, a vulkanológia és a mérnöki geológia gyakorlati területeket is képeznek, például a vízellátást, a földrengés- és földcsuszamlás-biztonságot, valamint közművek és infrastruktúra tervezését.

Módszerei közé tartozik a terepi megfigyelés és térképezés, a kőzettani és fosszilis vizsgálatok, radiometrikus kormeghatározás, geofizikai mérések, geokémiai elemzések és a GIS-alapú adatelemzés. A geológia alkalmazható például ásvány- és energiahordozók felkutatására, vízgazdálkodásra, környezeti hatások értékelésére és katasztrófa-előrejelzésre.

Története olyan gyakorlati és elméleti áttöréseket tartalmaz, mint a uniformitarianizmus elmélete és a kőzetek időbeli fejlődésének felismerése. Ma a geológia alapelvei nélkülözhetetlenek a fenntartható természeti erőforrás-kezeléshez és a természeti kockázatok mérsékléséhez.