szétválasztását

Szétválasztását a magyar nyelvben az „szétválasztás” főnév határozott tárgyesete kifejező alakja. A szó a szétválasztás, azaz a részek különválasztásának aktusát jelöli. A -ás képző a folyamat jelentését adja, az -át/-ét pedig a határozott tárgyat jelöli, így a mondatban gyakran a cselekvés konkrét tárgyaként jelenik meg.

A szó etimológiája abból származik, hogy a „szétválasztás” a „szét-“ (külön, széjjel) és a „választás” (gyök: választani) összetételéből keletkezik. A -ás képző a folyamat nevét adja, a határozott rész pedig a mondatban érintett tárgyra utal. A szétválasztás kifejezés így általános értelemben a részek különválasztásának vagy elkülönítésének aktusát írja le.

Használati területei széleskörűek. Kémiai és ipari kontextusban a keverékek összetevőinek szétválasztását desztillációval, szűréssel vagy kromatográfiával végzik. Biológiában a sejtekben vagy kromoszómák szétválasztásáról beszélünk, például mitózis során. Politikai-tudományos szövegekben a hatalmi ágak szétválasztása a hatalom megosztásának alapelveként jelenik meg. A mindennapi nyelvben pedig a csoportok vagy kapcsolatok elkülönítésére is használják.

Lényeges kapcsolódó kifejezések a szétválasztás, az elkülönítés és a felosztás. A „szétválasztását” így a mondatban gyakran a konkrét cselekvés tárgyaként találhatjuk meg.