ssejttranszplantáció

Őssejttranszplantáció (ssejttranszplantáció) olyan orvosi beavatkozás, amely során a beteg károsodott hematopoietikus őssejtjeit helyettesítik egészséges sejtek beültetésével. Célja a csontvelő működésének helyreállítása és a vérképzés normalizálása.

Fő klinikai indikációi közé tartoznak a hematológiai rosszindulatú betegségek (például akut és krónikus leukémiák, limfómák, myelomák), súlyos aplasztikus anaemia és néhány genetikai vagy immunológiai rendellenesség. Autológ transzplantációt gyakran alkalmaznak magas dózisú kemoterápia után a beteg saját sejtjeinek visszaültetésével, allogén transzplantációt pedig olyan esetekben használják, amikor a donor immunrendszere segíthet a betegség elleni küzdelemben (graft-versus-tumor vagy graft-versus-leukemia hatás).

Az őssejtforrás lehet autológ (a beteg saját sejtei) vagy allogén (azonos vagy nem azonos donor sejtei). Sejteket általában perifériás vérből gyűjtik (a sejtgyűjtő terápiát), ritkábban csontvelőből vagy köldökzsinórvérből.

Az előkészítés magában foglalhatja a magas dózisú kemoterápiát, néha radioterápiát. A transzplantáció során az őssejteket intravénásan juttatják be. A beavatkozás után a beteg immunrendszere átmenetileg jelentősen legyengül, és a fertőzések vagy GVHD kockázata megnő, különösen allogén transzplantáció esetén. A sejtek ültetése után a vérképzés fokozatosan helyreáll.

Az eredmények betegség- és donorfüggők: egyes betegek teljes remissziót érnek el, másoknál relapszus vagy krónikus szövődmények alakulhatnak ki. A hosszú távú gondozás és rendszeres követés alapvető része a kezelésnek.