smaradványok

Smáradványok, magyarul ichnofosszíliák, olyan kövületi nyomok és jelzések, amelyeket élőlények tevékenysége hagyott maga után, anélkül hogy testük maradványai megőrződtek volna. Ezek közé tartoznak a járatok és üregek a kőzetben, a lábnyomok, kaparások és táplálkozási nyomok, valamint a környezetet jellemző nyomok. A smaradványok fontos információkat adnak a viselkedésről és a környezetről, gyakran a testfosszíliák nélkül is.

Képződésük üledékes kőzetekben történik: az élőlények által hagyott nyomokat a laza üledékbe beágyazódás rögzíti, majd a diagenézis során megőrződik. A nyomok lehetnek egyszerűek, például függőleges vagy ferde járatok (Skolithos-szerű nyomok), vagy összetettebbek, járatrendszerek és fészekszerű struktúrák (Thalassinoides, Cruziana). Klasszikus példák közé tartoznak a Diplichnites lábnyomok és más, különböző állatcsoportok viselkedését tükröző minták.

Az smaradványokat nem a testek morfológiája alapján osztályozzák, hanem az általuk képviselt viselkedési események alapján, ichnotaxonok formájában. Ezek az ichnotaxonok lehetővé teszik a paleoökológiai és paleoenvironmentális rekonstrukciókat, többek között a korok és a környezetek jellemzőinek feltárását.

A smaradványok tehát fontos források a paleontológiában és a földtani korfelosztásban, mert a testfosszíliák hiányában is információt adnak az élővilág múltbeli működéséről és a Föld történeti környezetéről.