sejtréteg

Sejtréteg, vagy egyszerűen sejtrétegnek is nevezik, a sejtekből álló réteg, amely egy határfelületet képez a test különböző üregei vagy felületei és a környező szövetek között. A sejtréteg lehet egyetlen sejtsorból álló (egyrétegű hám) vagy több sorból álló (többrétegű hám). A sejtek alakja alapján gyakran laposakat (laphám), köbös vagy hengeres sejtekre oszthatók; gyakori típusa például az egyszerű laphám, az egyszerű hengerhám és az egyszerű köbhám, illetve a többrétegű változat, mint a többrétegű laphám vagy az átmeneti hám (urothel) a húgyúti rendszereknél.

A sejtréteg felépítése meghatározza funkcióját. Egyrétegű hám esetén a sejtek többsége közvetlenül a bazális membránhoz kapcsolódik, és a réteg részt vesz a diffúzióban, szelektív áteresztésben vagy nyálka termelésben. Többrétegű hám főleg védelemre szolgál, például a bőr epidermisében (stratified squamous epithelium) vagy a nyelőcső és más csatornák felületén. Az átmeneti hám (úti hám) a húgyutakban a táguló és összehúzódó funkciókhoz alkalmazkodik.

A sejtréteg élettani szerepe közé tartozik a védelem, a nyálkahártya-képzés, a kiválasztás és a szelektív átáramlás biztosítása. A sejrétegben kialakuló kapcsolatokat sejtkapcsokból álló komplexumok erősítik meg, például tight junctions, adherens junctions és desmosomák, amelyek hozzájárulnak a réteg polaritásához és integritásához. A megújulás általában a bazális sejtek osztódásán alapul. Sejtréteg-szerkezetek az anatómia és a patológia alapvető elemei, és gyakran vizsgálják őket histológiai módszerekkel.