Többréteg

többréteg, vagy többrétegű kifejezés magyarul olyan rendszert jelent, amely több, egymásra helyezett rétegből áll, gyakran meghatározott sorrendben. Minden réteg saját összetétellel, vastagsággal és funkcióval rendelkezik, és a rétegek közötti határok és kölcsönhatások határozzák meg a teljes rendszer tulajdonságait.

A többrétegű szerkezetek leggyakoribb alkalmazási területei közé tartozik a anyag- és bevonatgyártás. A többrétegű bevonatok vagy filmek rétegei különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, és gyakran nanometre- vagy mikrométer-szintű vastagságban készülnek. A dielektromos többrétegű bevonatok például optikában gyakoriak: váltakozó indexű rétegek segítségével növelik a tükröződést bizonyos hullámhossz-tartományokban vagy szabályozzák a transzmissziót. Többrétegű szerkezeteket használnak továbbá a kopásállóság, korrózió- és gáztartó rétegek javítására, illetve a fény- és hőkezelés optimalizálására is.

Más területeken is előfordul, például geológiában és geotechnikában a rétegeződés típusa megmagyarázza a képződési körülményeket és a történeti környezetet. Elektronikai alkalmazásokban elterjedtek a többrétegű nyomtatott áramkörök (PCB-k), ahol több vezető és szigetelő réteg laminált egységben lép kölcsönhatásba. A mesterséges intelligenciában is beszélhetünk többrétegű hálózatokról (többrétegű perceptron), amelyek több rejtett réteget tartalmaznak a bemenet és a kimenet között.

A tervezésnél fontos szempontok közé tartozik az adhézió, a hő- és mechanikai feszültségek kezelése, az rétegek közötti diffúzió megakadályozása és a gyártási komplexitás. A többrétegű rendszereknek a rétegvastagság, az anyagok összetétele és a felépítés sorrendje határozza meg teljesítményüket és tartósságukat.