sebességet

Sebesség a mozgó test gyorsaságát jelöli, vagyis azt, hogy milyen gyorsan teszi meg az útját. A fizikában a sebesség skaláris mennyiség, irány nélkül. Az átlagos sebesség az időintervallum alatt megtett út és az eltelt idő hányadosa; a pillanatnyi sebesség pedig egy adott időpontbeli érték, amelyet az útváltozás időbeli aránya ad meg. Mértékegységei: méter per másodperc (m/s); gyakran használatos a kilométer per óra (km/h) vagy a mérföld per óra (mph).

Az átlagos sebesség és a pillanatnyi sebesség közötti különbség a mozgás leírásánál fontos; a gyorsulás a sebesség időbeli változása. A sebesség csak nagyságot ad meg, a vektoros sebesség pedig tartalmazza az irányt is. A teljes mozgás megértéséhez tehát gyakran mindkét fogalmat figyelembe veszik.

Gyakorlati alkalmazások: közlekedésben a sebességet mérik autókban, rendőri radar- és lidar berendezésekkel, GPS-alapú nyomkövetéssel; a sebességkorlátozások pedig a biztonság és a hatékonyság növelésére szolgálnak.

Fizikai korlátok: klasszikus mechanikában nincs elvi felső határ, de a speciális relativitáselmélet szerint a vákuumban a fénysebesség c az elméleti maximum; tárgyak soha nem érhetik el vagy haladhatják meg ezt a sebességet. A fényhez közeledve idődilatáció és hosszúság-összehúzódás lép fel.

Nyelvi megjegyzés: a „sebességet” a magyar nyelvben a tárgyeset, míg a „sebesség” a főnév alap alakja. Például „csökkenti a sebességet”.