rádióbázisállomás

Rádióbázisállomás egy fix telekommunikációs létesítmény, amely egy meghatározott földrajzi területen belül biztosítja a rádiós lefedettséget. A felhasználói eszközökkel, legyenek azok mobiltelefonok vagy kétutas rádiókészülékek, hang- és adatkommunikációt végez a rendelkezésre álló frekvenciasávokon. A rádióbázisállomás a rádióhívások és az adatátvitel közvetítő pontja a felhasználói berendezések és a maghálózat között.

Tipikus összetevői közé tartozik a transceiver (adó–vevő egység), az antennarendszer, a bázisvezérlő/feldolgozó egység, az energiaellátás, és a backhaul kapcsolat (például optikai szál vagy mikrohullámú link). A rendszer gyakran több cellát fed le, több sávot használ, és támogat különböző technológiákat.

Funkciója a hálózatban: a rádióbázisállomás a rádiós hozzáférési hálózat (RAN) részét képezi, és a felhasználói eszközöket köti össze a maghálózattal. Itt történik a rádiós erőforrások kiosztása, az adat- és hangátvitel kezelése, valamint a cellák közötti kézfelemelés (handover).

Felelős a frekvenciák engedélyezése és a kapcsolat biztonsága. A működés licencelt sávokon történik, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóság ad ki. A technika és protokollok nagyrészt ITU/3GPP szabványokon alapulnak, és a backhaul megvalósításától függően különböző biztonsági és minőségi előírásokat kell teljesíteni.

Az alkalmazási területek közé tartozik a mobiltelefon-szolgáltatók hálózata (4G/LTE, 5G NR) és vállalati vagy közbiztonsági kétutas rádióhálózatok. A kifejezés különbséget tesz a rádióbázisállomás és az egyszerű ismétlőegység, vagy központi átjátszó között, hiszen a rádióbázisállomás a maghálózathoz való közvetlen kapcsolattal rendelkezik.