rostösszetétel

Rostösszetétel alatt egy élelmiszerben vagy étrendben található rostok típusokra bontott összetételét értjük. A rostokat főként oldható és oldhatatlan frakciókra osztják, amelyek különböző fiziológiai hatásokat és élelmiszer-tulajdonságokat adnak.

Az oldható rostok például a pektin, béta-glükánok és más oldható poliszacharidok; vízben oldódnak és növelik a béltraktus viszkozitását, amely befolyásolja a gyomorürítés és a vércukor- illetve lipidszint szabályozását. Az oldhatatlan rostok, például cellulóz, hemicellulózok és lignin, általában nem oldódnak fel, és hozzájárulnak a széklet mennyiségéhez, a bélmozgás ösztönzéséhez.

A rostösszetétel fontos a táplálkozási értékelésben, az étrend-tervezésben, valamint az élelmiszeriparban. Különböző rostfrakciók befolyásolják az élelmiszer textúráját, telítettségérzetet és fermentációs folyamatokat a vastagbélben. Bizonyos oldható rostok hozzájárulhatnak a vércukorszint és a koleszterinszint szabályozásához, míg az oldhatatlan rostok elősegítik a rendszeres bélműködést.

Rostösszetétel meghatározására léteznek szabványos analitikai módszerek, amelyeket gyakran enzimatikus-gravitometrikus eljárásokkal vagy AOAC-szabványokkal írnak le. A rostösszetétel jellemzői függnek a növényfajtától, az érési állapotától és a feldolgozási folyamatoktól, például főzéstől, hőkezeléstől vagy feldolgozástól.