robotkarokkal

Robotkarokkal (robotic arms) olyan automatizált manipulátorokat értünk, amelyek tárgyak megfogására, mozgatására és összetett feladatok végrehajtására szolgálnak. A karok lehetnek ipari, orvosi vagy kutatási környezetben is, és gyakran programozással vagy szoftveres irányítással működnek.

Felépítésük általában három részből áll: mechanikus szerkezet, hajtás- és vezérlőrendszer, valamint végrehajtó eszköz (end effector). A végrehajtó lehet fogó, szívófej, vágóeszköz vagy más speciális eszköz, amely a feladat típusától függ. A robotkarok dinamikája és pontossága a felhasználási terület alapján van optimalizálva.

Típusok szempontjából a leggyakoribbak a csuklós (artikulált) robotkarok, amelyek több forgó ízülettel rendelkeznek; a kartéziai (lineárisan mozgatott X, Y, Z tengelyekkel); a gömbi (szférikus) és a hengeres típusok. Ezek a típusok különböző mozgástartományt és terhelhetőséget kínálnak, így különféle feladatokra alkalmasak.

Irányítás és érzékelés: a vezérlés lehet nyitott hurkú vagy zárt hurkú, gyakran PID-alapú vagy fejlett kollaboratív (cobots) vezérlés. Számottevő elemek a pozíció- és erőérzékelők, valamint a gondoskodó biztonsági és interfész megoldások.

Alkalmazások: ipari gyártásban és anyagmozgatásban a termelékenység növelése érdekében, orvosi sebészetben robotkarral végzett műtétekben, laboratóriumi automatizálásban, élelmiszer- és gyógyszeriparban, valamint kutatási és űrkutatási feladatokban.

Történelem és szabványok: az első ipari robot 1961-ben a Unimation által készült, és a General Motors gyártósorán kezdte meg működését. Nemzetközi szabványok közé tartozik az ISO 10218 ipari robotokra és az ISO/TS 15066 a kollaboratív robotokra, amelyek a biztonságos együttműködést írják elő.