rezilienciát

Rezilienciát a nehézségek, stresszhelyzetek és válságok közötti alkalmazkodás képességének és a vissza- vagy előrelépés folyamatának tekintik. Nem pusztán gyors felépülésről van szó, hanem a megterhelt rendszer vagy egyén hosszú távú működésének fenntartásáról vagy javításáról is. A fogalmat gyakran több szinten értelmezik: személyes rezilienciától kezdve a családi, közösségi, szervezeti vagy ökológiai rendszerekig.

Eredete és kontextusa szerint a rezilienciát a latin resilire kifejezésből eredeztetik, amely “visszapattanást” jelent. A fogalom a 20. század második felétől vált széles körben használtággá a pszichológiában, a szociológiában és a környezeti tudományokban. Ma multiszektoriális koncepció, amely anakövetkező területekre terjed ki: egyéni pszichológiai reziliencia, családi és közösségi reziliencia, szervezeti reziliencia, valamint ökológiai és infrastrukturális reziliencia.

Típusai és megközelítései szerint a reziliencia dinamikus és megváltozó folyamat: a traumát követő alkalmazkodás, a megküzdési erőforrások mozgósítása, a kockázatok ellensúlyozása és a rendszer erőforrásainak megerősítése. Fő tényezői közé tartoznak a védőfaktorok (támogató kapcsolatok, önszabályozó készségek, problémamegoldó képességek, meaning vagy célkeresés) és a kockázati tényezők hiányának vagy módosításának képessége. A reziliencia nem minden esetben jelenti a negatív események elkerülését, inkább azt, hogy a rendszer a megterhelés után is működőképes és akár megerősödik.

Kutatásai és mérésében különböző mérőeszközök és elméleti megközelítések alkalmazottak, például pszichológiai reziliencia-skálák vagy a közösségi és szervezeti rezilencia értékelése. Gyakorlati jelentőséggel bír a mentális egészség védelmében, a katasztrófavédelemben, oktatásban és a társadalmi-környezeti politika alakításában. Kritikai megjegyzésként rámutatnak arra, hogy a rezilienciát gyakran összekeverik a struktúrális problémák leküzdésének megkerülésével; a fenntartható reziliencia alappillérei közé tartozik a méltányos erőforrás-hozzáférés és a hosszú távú társadalmi-környezeti változások előmozdítása.