relativitáselméletet

A relativitáselmélet két egymáshoz kapcsolódó fizikai elmélet, amelyet Albert Einstein dolgozott ki. Ezek az elméletek megváltoztatták az űrről, az időről, a gravitációról és a világegyetemről alkotott korábbi, newtoni elképzeléseket. Az elmélet két fő részből áll: a speciális relativitáselméletből és az általános relativitáselméletből.

A speciális relativitáselméletet 1905-ben publikálták. Ez az elmélet az inerciarendszerekre vonatkozik, és két alapvető posztulátumon nyugszik. Az első posztulátum kimondja, hogy a fizika törvényei minden inerciarendszerben azonosak. Ez azt jelenti, hogy nincsenek speciális, kiemelt megfigyelőrendszerek a világegyetemben. A második posztulátum szerint a fény sebessége vákuumban minden megfigyelő számára állandó, függetlenül a fényforrás vagy a megfigyelő mozgásától. Ebből a két posztulátumból olyan következmények adódnak, mint az idődilatáció, a hosszkontrakció és a tömeg-energia ekvivalencia, amelyet híresen az E=mc² egyenlet fejez ki.

Az általános relativitáselméletet 1915-ben publikálták. Ez az elmélet a gravitációt írja le, és a newtoni gravitációs elmélet általánosításaként fogható fel. Az általános relativitáselmélet szerint a gravitáció nem egy erő a klasszikus értelemben, hanem a téridő görbületének következménye, amelyet tömeg és energia okoz. Nagy tömegek, mint például bolygók vagy csillagok, meggörbítik maguk körül a téridőt, és ez a görbület határozza meg, hogyan mozognak az objektumok a közelükben. Az általános relativitáselmélet jóslatai közé tartozik a fény elhajlása gravitációs mezőben, a Merkúr pályájának eltérése a newtoni jóslatokhoz képest, valamint gravitációs hullámok létezése.