párolgása

Párolgás a folyadékok felületén zajló halmazállapot-változás, amely során a felület közelében lévő molekulák közül azok, akiknek elegendő energiájuk van, kilépnek a folyadékból és gőzként a környezetbe kerülnek. A jelenség a forráspont alatt is végbemehet, és elsősorban a felületen történik, ellentétben a belső forrással, amely buborékok képződésével zajlik a folyadék egészének belsejében.

Energia és mechanizmus szempontból a párolgáshoz energiára van szükség: a molekuláknak meg kell szerezniük a felületi kötéseket megtörő energiát. A bevitt hő mennyisége a folyadéktól függ, de általánosságban a hőmérséklet növelése vagy a nagyobb felület gyorsítja a párolgást. A folyamatot befolyásolja a külső nyomás és a környezeti feltételek.

Fizikai tényezők közé tartozik a hőmérsékletkülönbség a folyadék és a környezet között, a felület nagysága, a levegő áramlása és a környezeti páratartalom, valamint a külső nyomás. Általában alacsonyabb külső nyomáson gyorsabb párolgás figyelhető meg; a gőz felhalmozódása a környezetben lassítja a további párolgást.

Példák és alkalmazások: mindennapi jelenségek közé tartozik a pocsolyák fokozatos kiszáradása és a ruhaszárítás, illetve a víz párolgása a természetben. Ipari környezetben a párolgást használják szárításra, desztillációra, koncentrálásra és energiamegtakarításra.