protistáknak

Protisták, vagy Protista, a eukarióta mikroorganizmusok igen változatos közössége, amelyet hagyományosan az állatoktól, növényektől és gombáktól külön kezelünk. A protisták lehetnek egysejtűek, vagy egyszerűen összetett, kezdetleges többsejtű formák. Élőhelyeik széles skálán mozognak: édes- és sós vizekben, talajban, valamint gazdasejtekben is előfordulnak. Anyagcseréjük rendkívül változatos: a fotoszintizáló algák, a heterotróf protozoák, valamint a mixotróf protisták egyaránt megtalálhatók közöttük.

Mozgásuk és szervezetük sokféle: a fotoszintetizáló protisták gyakran kloroplazmával rendelkeznek, mozgásukat pedig csillókkal (csillók) vagy flagellumokkal, illetve pseudopódiumokkal végezhetik.

Életciklus és szaporodás: a protisták többsége aszexuálisan szaporodik, például kettéválással; szexuális ciklusok is előfordulhatnak, amelyek meiosisra épülnek. Stressz esetén sok faj cisztás formát képez.

Fontosságuk: ökológiai szerepük széleskörű; primer előállítók fotoszintetizáló csoportjaik révén, de egyben fogyasztók és bomlók is. Néhány protista emberi vagy állati betegségeket okoz (Plasmodium spp., Giardia spp., Trypanosoma spp.), és bizonyos fajok patogénekké válhatnak. A protisták így fontosak a biológiában és az evolúció megértésében.

Rendszertan: a Protista nem egységes evolúciós klád; a modern taxonómiában a protisták több nagy eukarióta csoportba tartoznak (például SAR, Archaeplastida, Excavata). A fogalom tehát inkább történeti és gyakorlati megnevezés, mint egységes taxon.

Példák: Paramecium (ciláták), Amoeba (amőbák), Euglena (flagellált, mixotróf), Diatómák, dinoflagelláták, Plasmodium spp., Giardia spp. vagy Trypanosoma spp.