polírozásának

Polírozásának kifejezése a polírozás folyamatára és annak végeredményére utal, amely során a felületek síkosságát és fényességét javítják. A cél a felület mikroszkopikus egyenetlenségeinek csökkentése, a fényvisszaverődés javítása és a kopásállóság növelése. A polírozás általában a csiszolási vagy végső finiselési szakasz része, és többféle módszerrel valósítható meg.

Mechanikai polírozás során csiszolópasztákat vagy csiszolókorongokat használnak, amelyeket forgó eszközre helyeznek, hogy a felületet finoman koptassák és síkossá tegyék. Kémiai polírozáskor a felületet olyan oldó vagy passziváló anyagokkal kezelik, amelyek a kiemelkedéseket kímélik vagy eltávolítják. Elektropolírozás egy speciális, elektromos áram segítésével történő eljárás, amely a felületről a hibás rétegeket eltávolítva sima, korrózióálló felületet ad.

Alkalmazások széles köre van: fémek, például rozsdamentes acél és más ötvözetek polírozása; ékszerek; üveg és kvarc; valamint kő és műanyag felületek. A polírozás célja lehet esztétika, felületi simaság és a felület korrózióállóságának növelése.

Minőség szempontjából a felületminőség mérésére leggyakoribb mérőszámok közé tartozik az Ra és Rz. A folyamat során figyelembe veszik az anyag adottságait, a környezeti és egészségvédelmi előírásokat, valamint a költségeket. A megfelelő eljárás kiválasztása a kívánt felületminőségtől és a gyártási körülményektől függ.