polimerizációval

A polimerizáció a kémiai reakciók olyan folyamata, amelyben monomerekből hosszú láncú polimerek vagy makromolekulák képződnek. A folyamat két alapvető típusa ismert: addition (láncépítésű) polimerizáció és condensation (lépésekben történő) polimerizáció. Addition polimerizáció során a monomerek közötti kötésaktiváció révén nő a lánc hossza; iniciációval indul, propagációval nő, majd terminációval zárul. Példák: polietilén, polipropilén, polisztirol, poli vinil-klorid. Condensation polimerizáció során a reagensek kapcsolódnak egymáshoz, miközben melléktermékek távoznak (például víz vagy metanol). Ezzel poliamidok, poliacetátok és egyes poliészterek keletkeznek. A láncépítésű mechanizmusok között létezik szabadgyök-irányított, ionos és koordinációs polimerizáció.

A polimerek jellemzői közé tartozik a molekulatömeg és annak eloszlása, a térhálózat vagy kristályosság mértéke, illetve a hő- és mechanikai viselkedés alapján csoportosítás. A polimereket gyakran két fő típusba sorolják: hőre lágyuló (thermoplastok) és hőre kikeményedő (termoszetek) polimerek. Az alkalmazások szélesek: csomagolóanyagok, textilipari anyagok, építőipari műanyagok, elektronikai alkatrészek és biopolimerek egyaránt használatosak. Környezetvédelmi szempontból fontos a szelektív gyűjtés, az újrahasznosítás és a megújuló forrásokból származó monomerek fejlesztése.