melléktermékek

Melléktermékeknek nevezzük azokat az anyagokat vagy energiatermékeket, amelyek egy gyártási vagy feldolgozási folyamat során a fő termék előállítása mellett keletkeznek. Ezek lehetnek olyan anyagok, amelyek önmagukban értékteremtő felhasználással bírnak, vagy amelyeket további feldolgozás nélkül fel lehet használni. A melléktermékek és a hulladék közötti különbséget gyakran jogi és gazdasági szempontok határozzák meg: ha a termék a folyamat részeként keletkezik, felhasználható és nem minősül hulladéknak, akkor mellékterméknek tekinthető; ellenkező esetben hulladéknak minősül.

Az uniós és a magyar jogban a melléktermék fogalmát olyan termékekre alkalmazzák, amelyek a termelés során keletkeznek, és értéket képviselhetnek vagy felhasználhatók a további feldolgozás nélkül. Ehhez tartozik annak meghatározása, hogy a melléktermék felhasználása nem okoz környezeti vagy egészségügyi kockázatot, és a termék hasznosítható-e. Ha ezek a feltételek nincsenek fenn, a termék hulladéknak minősül, és a hulladékkezelési előírások vonatkoznak rá.

Példák különböző ágazatokból: az élelmiszeriparban a búzakorpa vagy egyéb rost- és maradékanyagok, illetve a cukorgyártás melléktermékei, például a melasz; az energetikai és vegyipari ágazatban a keletkező hamu vagy salak bizonyos formái; a papír- és cellulóziparban kinyerhető lignin és más visszanyerhető anyagok; az építőiparban cementgyártásból vagy más önállóan hasznosítható melléktermékek. A melléktermékek gazdasági hasznosítása csökkentheti a hulladék mennyiségét és javíthatja a termelés gazdaságosságát, miközben környezeti hatását is mérsékli.