periodizációt

Periodizáció, vagy periodizációs tervezés, a sporttudományban és más területeken alkalmazott stratégia, amely az időt több egymás után követő, differenciált terhelési fázisra bontja. Célja a teljesítmény fokozatos növelése és a regeneráció biztosítása, miközben a túlterhelés és a kiégés kockázata minimalizálódik.

Az alapvető felosztásban három szint különíthető el: macrocycle (a szezon vagy év hosszú időszaka), mesocycle (néhány hét–néhány hónapnyi összetevő-ciklus), microcycle (általában egy hét). A fázisok közül tipikusak a felkészülési, a terhelést növelő, a verseny vagy csúcs, és a regeneráló vagy átmeneti periódus. A terhelést gyakran kiegészíti a tapering, azaz a verseny előtti fokozatos lecsökkentés.

Modellek közül a lineáris (vagy hagyományos) periodizáció a terhelést fokozatosan emeli, az unduláló (nemlineáris) periodizációban pedig a terhelés változik gyakrabban, rövidebb hullámokban; a blokk-periodizáció pedig erősségre és specifikus készségekre koncentrál egy-egy, zárt blokkban. Ezeket gyakran kombinálják a sportág és az egyéni válaszok figyelembevételével.

Historikusan a periodizációt Lev Matvejev orosz tudós dolgozta ki a 1950–1960-as években, amelyet később Tudor Bompa és más kutatók továbbfejlesztettek. A modern gyakorlatban a tervezés a versenynaptárhoz igazodik, és személyre szabható a sportolók aktuális állapotához.

Előnyei közé tartozik a teljesítménycsúcsok tervezése, a regeneráció javítása és a terheléshez igazított edzésmunkavégzés. Korlátai közé tartozik az egyéni válaszok és külső tényezők figyelembevételének szükségessége, valamint a dinamikus sportkörülmények megkívánta folyamatos alkalmazkodás.