opál

Az opál egy hidrált szilikát ásványi anyag, amorf szerkezetű, kémiai összetétele hozzávetőleg SiO2·nH2O. Legfőbb jellegzetessége a fényjáték vagy play of color: a belső szilikagömbök diffrakciója miatt a fény különböző színekben törik és jelennek meg. A színek intensitása és mintázata a gömbök méretétől és rendeződésétől függ.

Fajtái közé tartozik a precious opál, amelyen erőteljes, változó színjáték látható; a common opál vagy tejopál, amely fényjáték nélkül vagy gyengén mutat színeket; a tűzopál (fire opal), amely élénk narancs/piros testszínnel bír, gyakran fényjáték nélkül; a fekete opál, amely sötét testtónusával kiemeli a fényjátékot; valamint a boulder opál, amely kőzetbe ágyazott formában jelenik meg Ausztráliában. A különböző elnevezések a testszíntől és a mintázattól függnek.

Fizikai tulajdonságai közé tartozik a Mohs-skálán körülbelül 5,5–6,5-es keménység és a sűrűség 1,98–2,25. Víztartalma tipikusan 3–21% között ugrál, ami a felület kiszáradásakor repedezést okozhat. Az opál képződése üledékes vagy vulkáni üregekben történik, ahol a szilikát-dús oldat vízkiválásával záródik be.

A legfontosabb termelője Ausztrália, főként Coober Pedy és Lightning Ridge környéke; ezt követik Brazília, Etiópia, Mexikó és néhány Egyesült Államok-beli lelőhely. Ékszerekben használják; értékét a fényjáték intenzitása, a testszín és a mintázat határozza meg. Sok opált stabilizálnak vagy vékony felépítésű, dupla vagy tripla réteggel látják el, hogy növeljék a tartósságot. Ügyeljünk a hőingadozásra és a száraz környezetre, mert az opál érzékeny a kiszáradásra.