oltások

Oltások vagy immunizálás olyan orvosi beavatkozások és készítmények összessége, melyek az immunrendszert megtanítják felismerni és legyőzni a kórokozókat. A legtöbb oltást injekcióval adják be, de léteznek orrüregen át vagy szájon át alkalmazható formák is. Az oltások általában a kórokozó egy vagy több fehérjéjét, vagy inaktivált változatát tartalmazzák, és úgy fejlesztik ki a memóriás immunválaszt, hogy a későbbi valódi fertőzés esetén gyors és hatékony legyen a válasz.

Oltástípusok közé tartoznak az inaktivált vagy elölt kórokozóval dolgozó oltások, élő, attenuált (gyengített) oltások, alegység- vagy konjugált oltások, toxoid oltások, valamint az mRNS- és vírusvektoros oltások. A különböző országokban megkapható ütemtervet általában az egészségügyi hatóságok határozzák meg; több vakcina beadása jellemzően különböző időpontokban történik. Az oltásokat gondosan tesztelik és nyomon követik a mellékhatások kockázatainak minimalizálása érdekében.

Oltások közegészségügyi hatása jelentős: csökkentik a fertőző betegségek gyakoriságát, a járványok kialakulásának esélyét és a betegség miatti halálozásokat. A mellékhatások általában enyhék és átmenetiek; súlyos események ritkák, és folyamatosan monitorozzák őket. Döntéskor figyelembe veszik az egyéni kockázatokat és az oltás előnyeit. A védőhatásokat a közösségi immunitás is erősíti. A vakcinákkal kapcsolatos tévhitek közül a leggyakoribbak közé tartozik az összefüggés autizmus és oltás között; ezt a tudományos vizsgálatok nem támasztják alá.