immunizálás

Immunizálás az a folyamat, amelynek során a szervezet védettséget alakít ki fertőző ágensek ellen. Az aktív immunizálás vakcinák segítségével történik, hosszú távú memóriaválasz kialakulását célozva. A passzív immunizálás során előre képzett antitesteket adnak át, gyors védelmet nyújtva, de általában rövidebb ideig.

Vakcina típusok közé tartoznak az élő attenuált, inaktivált, toxoid, konjugált és fehérjealapú vagy subunit vakcinák, valamint a mRNS- és vírusvektor alapú vakcinák. A rutin immunizációs programokhoz gyermekeknél és felnőtteknél meghatározott primer sorozatok és emlékeztető oltások tartoznak, melyek célja a fertőzések megelőzése és a közösségi immunitás megteremtése.

Biztonság és hatékonyság: a vakcinák általában rendkívül biztonságosak; a leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a beadás helyén jelentkező fájdalom, gyengeség vagy enyhe láz. Súlyos mellékhatások ritkák, és a folyamat folyamatosan monitorozott. A vakcináció jelentősen csökkenti a fertőző betegségek előfordulását és segít járványok megelőzésében.

Tárolás és megvalósítás: sok vakcina hűtést igényel a hatékonyság megőrzéséhez (cold chain). A technikai és etikai szempontokat figyelembe véve az immunizálás alapvető eszköz a közegészségügyben, hozzájárulva az egyének és a társadalom védelméhez. A történelemben Jenner kora óta az immunizálás jelentős egészségügyi eredményeket hozott.