nyól

Nyúl egy kisemlős a Lagomorpha rendbe tartozó Leporidae családhoz. A szó leggyakrabban a közönséges európai nyúlra (Oryctolagus cuniculus) utal, amely vadon élő mezei nyúl és a házinyúl elődje. A nyúl a mezőgazdasági területeken és szegélyekben is gyakori, több faj és házi változat hozzátartozik ehhez a csoporthoz. A nyúl és a nyulak közeli rokonai az oldalán és a testtömegben is sokféleséget mutatnak. A nyúl a nyúlfélék alkalmi kifejezése, amelyet gyakran a házi és vadon élő formára használunk.

Jellemzői közé tartozik a hosszú fül, erős hátsó lábak és rövid farok. Testhossza nagyjából 34–45 cm, testsúlya tömegtől függően 1–2 kg között mozog; a fül hossza általában több centiméter. A bőr és a szőr színe évszakonként változhat, a nyulak kiváló kerek kanyargó futásra és kitartó futásra tervezték.

Élőhelyei változatosak: rétek, mezők, kertek, erdőszegélyek és szántóföldek, ahol üregeket ásnak vagy földalatti üregekben élnek. A nyúl gyakran társas élőlény, de csoportméret és viselkedés fajonként eltérő lehet. Tápja főként fűfélék és növényi szövetek; szüksége van vízre, és elkerüli a nyílt, jól védett helyek nélkül.

Szaporodása rendkívül gyors: a vemhesség körülbelül 28–32 nap, egy alomban 3–12 kölyök születik. A kölykök szemük és szőrzetük nélkül, vakon születnek, és fejlődésük gyors.

A nyúl szerepe jelentős mind a gazdaságban, mind a kiskedvenc-piac számára: hús- és prémtermelésre hasznosították, házikedvencként is népszerű. A vadpopulációkban a betegségek és élőhely-veszteség hatására elfordulhatnak a számok. A nyúl és a nyúl fogalma gyakran megtévesztően különbözik a rokonnyúl, a mezei nyúl és a házinyúl között, míg a nyúl végső soron a rokonok csoportjába tartozik. A nyúl és a nyúl azonban különbözik a nyulakkal rokonságban élő nyulaktól, például a közeli rokonaitól, a mezei nyulatól és a házinyúltól. A nyúl megkülönböztetése a hörektől és a mezelőnyúljogban is fontos.