nyomónyomás

Nyomónyomás a nyomó erők által kifejtett nyomás, amely egy testet összepréseli. A fogalom gyakran használatos a mechanikában, az anyagtudományban és a geotechnikában, ahol a külső nyomás vagy belső feszültségek a tárgy alakját és térfogatát befolyásolják.

Kifejezés és mértékegység: A nyomónyomás az anyagra merőleges, normál erő per felület mérőértéke. A SI egység a pascal (Pa); gyakran használják a megapascal (MPa) vagy kilopascal (kPa) kifejezéseket, különösen szilárd anyagok tömörítésének leírásakor. Pozitív érték általában tömörítést jelent, vagyis tömeg vagy térfogat csökkenését a testben.

Alkalmazások és példák: A nyomónyomást széles körben figyelembe veszik a mérnöki tervezésben és vizsgálatokban. Anyagtudományi próbakorokban tömörítési teszteket végeznek uniaxial vagy triaxial környezetben, hogy meghatározzák az anyag szilárdságát és deformációs viselkedését. Geotechnikában a talaj vagy kőzet konfináló nyomását elemzik, mivel a mélyben jelentkező nyomónyomás meghatározza a szerkezeti stabilitást. Építőipari alkalmazásoknál a külső talaj- és szerkezeti nyomások becslése kulcsfontosságú a biztonságos teherhordás érdekében.

Mérés és eljárások: Nyomónyomást általában hidraulikus préseken, tömörítési próba appszor, vagy konfináló nyomást alkalmazó vizsgálatok során mérik. A minta deformációját és a hozzá kapcsolódó nyomónyomást nyomon követik, hogy meghatározzák a tömörítési jellemzőket és a tartóssági határokat.

See also: stress, pressure, compressive strength, hydrostatic pressure.