ntípusú

ntípusú, gyakran n-típusú formában használt kifejezés a fizikában és elektronikában olyan anyagokra vagy eszközökre utal, ahol a töltéshordozók többségét elektronok, azaz negatív töltésű hordozók alkotják. A jelölésben az „n” a negatív vagy elektronokra utal, szemben a „p”-vel, amely a pozitív hordozókat vagy a lyukakat jelöli.

Az ntípusú félvezetők leggyakoribb előállítási módja az adalékolás: például szilíciumot donoros adalékokkal, mint foszfor, arzén vagy antimon. Ezek az adalékok extra elektronokat szolgáltatnak a vezetési sávba, növelve a vezetőképességet. Az ntípusú félvezetőn belül a Fermi-szint közelebb található a vezetési sávhoz, és az elektronok a domináns töltéshordozók; a lyukak a minority-carrier-ek.

Ha ntípusú és p-típusú anyagok találkoznak, n-p kapcsolódás alakul ki, amely alapvető a félvezető-diódák működésében. Előre irányított feszültség alatt az elektronok és a lyukak áthatolhatnak a kapcsolaton, és jelentős áram folyik; fordított irányban a vezetés korlátozott marad. Ez a rectifikáló viselkedés nélkülözhetetlen a többi félvezető eszköz, például a tranzisztorok működéséhez is.

Összefoglalva, ntípusú kifejezés az elektronok domináns töltéshordozóként való szerepét írja le a félvezetőkben, szemben a lyukak dominanciájával járó p-típusúval. A terminológia a magyar forrásokban általában n-típusú vagy n-típusú félvezető formában jelenik meg, míg az írásmódtól függetlenül a koncepció a töltéshordozó-típusok közé tartozik.