nitrátszennyezés

A nitrátszennyezés olyan környezeti állapot, amelyben a nitrátion (NO3−) koncentrációja megemelkedik a vízben, a talajban és a levegőben. Fő okai emberi tevékenységek: mezőgazdasági műtrágyázás, állattenyésztés melléktermékei, szennyvíz és ipari folyamatok, de természetes mineralizációs folyamatok is hozzájárulhatnak.

Fő forrásai közé tartozik a mezőgazdasági műtrága és istállótrágya kiáramlása, a szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezése, valamint a talajból történő kilúgzás a talajvízbe és a felszíni vizekbe. Emellett légköri nitrát-lebocsátás is hozzájárulhat a környezeti nitrátkészlethez. A nitrát szennyezés hosszú távon is fennállhat a talajban és a vízben, így egyes területeken évtizedekig megfigyelhető marad.

Környezeti hatásai közé tartozik az eutrofizáció és algavirágzás, amely oxigénhiányos zónákat, hal- és növényvilág-változásokat és biodiverzitás-csökkenést okozhat a vizekben. A nitrát befolyásolhatja a felszíni vizek minőségét, ízét és szagát is, ami hatással lehet a vízgazdálkodásra és a hasznosításra.

Egészségügyi kockázatok és szabályozás: magas nitrátkoncentráció a ivóvízben methemoglobinémiát okozhat csecsemőknél. A WHO ajánlott határértéke 50 mg/L NO3−, és ezt követik az EU tagországaiban is. Egyes jogrendszerek a nitrát-nitrogén formát (NO3-N) adja meg határértékként.

Megelőzés és kezelés: mezőgazdasági tápanyag-gazdálkodási tervek, precíziós gazdálkodás, talaj- és növényvédelmi értékelés, védőövezetek kijelölése és hatékony szennyvízkezelés segíti a források csökkentését. Víztisztítási és vízgazdálkodási intézkedések szintén fontosak lehetnek.

Monitoring és szabályozás: rendszeres vízminőség- és talajvizsgálatok szükségesek a nitrát-szennyezés nyomon követéséhez, valamint adatok és zónakijelölések segítik a megelőző intézkedéseket.