mélységélességet

A mélységélességet vagy mélységélességet (mélységélesség) a fotózásban azt a távolság- vagy tartományt jelöli, amelyben a képen megjelenő tárgyak élesen látszanak. A tartományon kívüli elemek elmosódottnak tűnnek, míg a középpont körül lévő tárgyak lágyabb vagy élesebb lehetnek attól függően, hogy a fókusz és a beállítások mennyire teszik őket élesnek. A mélységélesség tehát meghatározza, hogy egy képben mennyire különíthetők el a közel és a távol lévő részletek.

A mélységélességet több tényező befolyásolja. A rekesznyílás f/értéke, vagyis a fokozatosan kisebb vagy nagyobb fényátbocsátás, közvetlenül módosítja a mélységélességet: a nagyobb rekesz (kisebb f/érték) vékonyabb, a kisebb rekesz (nagyobb f/érték) pedig mélyebb DOF-et eredményez. A fókuszánt vagy a tárgy távolságát is befolyásolja a DOF: közelebb lévő téma vékonyabb mélységélességet ad, távolabbi téma pedig általában mélyebb DOF-et. A kép felvételi formátuma vagy szenzorméret is hatással van: nagyobb szenzorok általában vékonyabb DOF-et engednek adott képkivágás mellett. A körkörös elmosódási kör (circle of confusion) a fogalom alapja: adott kör elmosódási mérete határozza meg, hogy egy pont élesnek vagy elmosódottnak tűnik-e.

Gyakorlati megfontolások: portréknál gyakran céltudatosan alkalmazzák a sekély mélységélességet a kiemelt alany elválasztására a háttértől, míg tájképeknél törekednek a nagyobb mélységélességre. A mélységélesség növelésére használható a kisebb rekesz, rövidebb fókusz vagy nagyobb távolság a tárgytól, illetve fókuszálás a hiperfókusz távolságra. Komolyabb igényekhez előfordul a fókuszstackelés vagy a távvezérelt megfigyelés. A mélységélesség így kulcskifejezés a fotózási stílus és a képkoncepció megvalósításában.