myofibroblasztokká
A myofibroblasztokká válás a kötőszöveti sejtek olyan átmeneti vagy tartós differenciálódása, amely során a fibroblastokra jellemző sejtfunkciók és sejtstruktúra részben átveszik a simaizomsejtekre emlékeztető tulajdonságokat. A legjellemzőbb jellegzetesség az α-simaizom-actin (α-SMA) kifejezése, amely a sejtek kontraktilitását növeli. Ezek a sejtek ECM-t is szintetizálnak, különösen kollagént (I és III) és fibronectint, és aktívan részt vesznek a sebgyógyulás és a szöveti remodeling folyamatában.
Forrásaik sokrétűek: helyi aktivált fibroblastok, epithelial-to-mesenchymal transition (EMT), endothelial-to-mesenchymal transition (EndMT), pericyták és cirkuláló fibrocyták is
Jelentősége: a normális sebgyógyulásban a myofibroblastok hozzájárulnak a seb összehúzódásához és az ECM felépítéséhez, majd idővel
Klinikai vonatkozások: a myofibroblastok célpontjai lehetnek anti-fibrotikus terápiáknak. Ilyenek közé tartoznak a TGF-β jelátvitel gátlása, ROCK-inhibitorok