fibroblastok

Fibroblastok, vagy angolul fibroblasts, a kötőszövet leggyakoribb sejtjei. Szerepük központi a test szerkezetének megőrzésében és a sérülések utáni regenerációban: ők termelik és átalakítják a primer extracelluláris mátrixot, kiemelkedő mennyiségben résztvéve a kollagen I és III, fibronectin, elastin és proteoglikánok képzésében.

Szerkezet és jelölők: általában orsó alakú sejtek, amelyek szövetekben és sejttároló kultúrákban is megfigyelhetők. Jellemzően vimentin-expresszióval kommunikálnak; aktivált állapotban myofibroblastokká diffenciálódhatnak, és alfa-szmooth muscle actin (α-SMA) kifejeződésük nő. ECM termelésükkel és remodellezésükkel szabályozzák a szövetek mechanikai tulajdonságait.

Funkciók: normális fejlődésben és szöveti karbantartásban nélkülözhetetlenek az ECM megképzéséhez. Sérülés esetén migrálnak és proliferálnak, segítik a gyógyulást és a rekolonizációt. TGF-β és mechanikai feszültség hatására aktiválódhatnak, ami a seb gyógyulását segítő kontrakcióhoz vezet, de hosszú távon túlzott ECM-lerakódáshoz és hegszövethez is vezethet (fibrosis).

Rejtett sokféleség és klinikai vonatkozások: a bőrben például papilláris és retikuláris fibroblastok különböző ECM-et termelnek. Más szövetekben léteznek például szinoviális, periodontal ligament vagy tumor mikrokooporban jelen lévő fibroblast-szerű sejtek, valamint a tumornövekedésben részt vevő rákos fibroblastok (fibroblaszták). A kutatások szerint a fibroblastok mechanikai ingerületekre és gyulladásos jelekre reagálnak, ami kulcsfontosságú a sebgyógyulás, a hegszövetképződés és a fibrosis patológiáinak megértésében.