mozgásviszonyt

A mozgásviszonyt a testek vagy rendszerek mozgásának állapotát jelöli, amelyet egy megadott referenciakeretben írunk le. A mozgásviszony tartalmazza a helyzetet (pozíciót), a sebességet és a gyorsulást, valamint a mozgás útját vagy pályáját. Mivel a mozgás relációs jellegű, a leírás a kiválasztott koordináta-rendszerhez kötött.

Kinematikai szempontból a mozgásviszonyt általában időben változó mennyiségek leírásával adjuk meg: helyzet x(t) vagy q(t), sebesség v(t) = dx/dt, gyorsulás a(t) = dv/dt. Az állapot általában s(t) vagy z(t) formában rögzíthető, például s(t) = [x(t), v(t), a(t)]. A mozgás jellege lehet egyenes vonalú, görbe pályájú, egy- vagy többdimenziós, és különböző gyakorlati rendszerekben különböző koordináta-rendszerek alkalmazhatók.

Dinamikai összefüggésben a mozgásviszonyt erők és tömeg kapcsolatai határozzák meg. Newton törvényei alapján a F_net = m a írja le az elmozdulást, míg más formalismekkel, például Lagrange- vagy Hamilton-megoldásokkal is leírható. A mozgásviszonyt gyakran elemezzük és modellezzük kinematikai adatokból, illetve szimulációkból.

Alkalmazási területek közé tartozik a klasszikus mechanika, biomechanika (javítás és értelmezés), robotika (mozgástervezés és kontroll), valamint közlekedés-tudomány és mérnöki alkalmazások. Például egy test x(t) = 5t esetén a sebesség v = 5 m/s, a gyorsulás pedig 0, rögzített környezetben.