monetáriskamatpolitikai

A monetáriskamatpolitikai megközelítés a jegybankok azon tevékenysége, amelynek középpontjában a policy vagy alapkamat megválasztása és annak gazdaságra gyakorolt hatása áll. E megközelítés célja alapvetően a makrogazdasági stabilitás elérése: árstabilitás, fenntartható növekedés és foglalkoztatás. A kamatlábak útján a jegybank befolyásolja a pénzáramlást, a hitelezést és a várakozásokat, ezzel számos más gazdasági változót is formálva.

A monetáriskamatpolitika fő eszközei közé tartozik az alapkamat megállapítása, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankokkal folytatott kölcsönzési és letétbe helyezési műveletek útján közvetít. Emellett használhatók nyíltpiaci műveletek, tartalékráták illetve a különdíjmentes vagy kedvezményes hitelek biztosítása garanciálisan, valamint szükség szerint előrejelzések és kommunikáció (forward guidance) a piaci várakozások alakítására. Unconventional eszközök, például eszközvásárlási programok, alkalmazása jellemzően a rövid lejáratú kamatok zártságán túl, amikor a hagyományos eszközök már nem hatékonyak.

A tömeges pénz- és hiteláramlás révén a kamatlábak hatással vannak a banki hitelkamatokra, fogyasztói jelzálogkamatokra, vállalati beruházásokra, devizaárfolyamokra és az inflációs várakozásokra. Az expanzív (lazító) monetáriskamatpolitika alacsonyabb kamatlábakat és nőtt hitelkeresletet céloz, míg a szigorító politika magasabb árba kerülő finanszírozást és lassabb hitelfelvételt eredményez.

Előnyei közé tartozik a gyors gazdasági stabilizáció és a többi makroökonómiai politikával szinergiában álló befolyásolhatóság. Hátránya lehet késleltetett hatás, pontatlan inflációs előrejelzés vagy a kamatok nagyon alacsony szinten tartása a zártság és eszközárbuborékok kockázatával. A kommunikációs stratégia, a piacokkal való transzparens kapcsolattartás és a várakozások menedzselése kulcsfontosságú a hatékony monetáriskamatpolitikához.