árstabilitás

Az árstabilitás az a gazdaságpolitikai állapot vagy cél, amelynek lényege, hogy az árszínvonal hosszú távon alacsony és viszonylag kiszámítható legyen. E cél elérésével a pénz vásárlóereje megőrizhető, a reál-kamatlábak megbízhatóak maradnak, és a gazdasági döntésekben – például beruházások és vállalati tervezés – kevesebb a bizonytalanság.

Fontos összefüggés, hogy az árstabilitás nem ugyanaz, mint az alacsony növekedés vagy a teljes foglalkoztatottság. Magas vagy kiszámíthatatlan infláció esetén a pénz értéke gyorsan veszhet el, míg túlzott defláció esetén a vásárlások késleltetése és a gazdasági visszaesés kockázata nő. Az árstabilitás célját általában a központi bankok inflációs célkitűzésével vagy árnövekedési célokkal törekszenek megvalósítani, gyakran úgy, hogy a célinflációt közepes mértékben megengedik vagy közvetlenül meghatározzák.

Mérés és célzás szempontjából a fogyasztóiár-indexet (CPI) vagy a deflátorokat használják, és a célérték országonként változó lehet. A kiszámíthatóság növelése érdekében a központi bankok gyakran nyílt kommunikációval (forward guidance) és kamatláb-politikával alakítják a piaci várakozásokat, miközben eszköztárukba tartozik a nyílt piaci műveletek, tartalékráta- és költségvetési keretek alkalmazása.

Kihívások között szerepelnek a kínálati sokkok, a nemzetközi pénzügyi tényezők és az inflációs várakozások megváltoztatása. Az árstabilitás hosszú távon támogatja a fenntartható növekedést és a gazdasági tervezhetőséget, ugyanakkor rövid távon meghozott intézkedések szimbiotikus egyensúlyban kell legyenek a foglalkoztatási és növekedési célokkal.